Jogi kérdése van? Ne a ChatGPT-t kérdezze! Egy ügyvéd tanácsai

A mesterséges intelligencia, különösen a mindenki számára elérhető chatbotok, mint a ChatGPT, a Gemini, a Claude vagy a Copilot, lenyűgöző képességekkel bírnak. Képesek verseket írni, programkódot generálni és komplex kérdésekre válaszolni. Sokan gondolhatják úgy, hogy ha ennyi mindenre jók, akkor miért ne nyújthatnának gyors és ingyenes segítséget egy jogi problémára is? Ügyvédként azonban határozottan óva intenék mindenkit ettől, erről szól a jelen cikkem.

Bizonyára ismeri a „Dr. Google” jelenséget, amikor egy enyhe tünetre rákeresve az internet két perc alatt halálos betegséggel diagnosztizálja Önt vagy éppen ellenkezőleg, egy komoly problémát bagatellizál el. A jogi tanácsadás mesterséges intelligencia segítségével napjainkban rendkívül hasonló ehhez, csak itt nem az egészsége, hanem a jogai, a pénze, életeseményeinek alakulása vagy akár a szabadsága lehet a tét. Egy pontatlan vagy félreértelmezett online tanács súlyos, sokszor visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Praxisomban sajnálatos módon egyre gyakrabban találkozok olyan laikusok által generált mesterséges intelligencia tartalmakkal (felszólító levelekkel, szerződésekkel stb.), amelyek teljes mértékben alkalmatlanok az általuk elérni kívánt joghatások kiváltására, lényegében használhatatlanok. A jog egy rendkívül összetett, precíz és egyedi emberi tényezőkre épülő terület, amelynek kezelésére a jelenlegi MI modellek még alkalmatlanok. A cikkemben igyekszem összeszedni ennek legfőbb okait. 

 

A pontosság hiánya és a „hallucináció”

Az első és legfontosabb probléma, hogy a mesterséges intelligencia nem gondolkodik és nem tudja, hogy mi a helyes válasz. Sokan pontos és helyes választ várnak a begépelt kérdéseikre/kéréseikre a nagy nyelvi modellektől (LLM-ek), de ez egy téves hozzáállás. A széles körben használt MI modellek nem ilyen célú működési mechanizmusra lettek fejlesztve. Ezek a modellek statisztikai alapon működnek és hatalmas mennyiségű internetes szöveg alapján azt becsülik meg, hogy egy adott szó után melyik másik szónak van a legnagyobb valószínűsége, hogy következzen. A céljuk a hihetően hangzó szövegalkotás, s nem pedig a ténybeli pontosság. Ebből a működési mechanizmusból fakad a „hallucináció” jelensége is, amikor az MI magabiztosan állít egyáltalán nem létező dolgokat. Jogi kontextusban ez azt jelenti, hogy igen gyakran nem létező jogszabályokra vagy bírósági döntésekre hivatkozik, megtévesztve ezzel a laikus felhasználókat.

 

A jogban minden betű és vessző számít

A jogban minden egyes szónak, sőt, akár egyetlen vesszőnek is döntő jelentősége lehet. Egy szerződésben nem mindegy, hogy a felek „kötelesek” vagy „jogosultak” valamire. Egy jogszabályhely pontatlan idézése megváltoztathatja annak értelmét, és téves cselekvésre ösztönözheti a felhasználót. Az MI modelleket nem arra a fajta tűpontos precizitásra tervezték, amely a jogászi munka alapját képezi. Működésükből fakadóan hajlamosak összefoglalni, átfogalmazni, ami a jog területén elfogadhatatlan, félrevezető eredményre vezethet és gyakran vezet is.

 

Nincs két egyforma ügy: az egyediség fontossága

A joggyakorlat megköveteli az érdekek, bizonyítékok és jogelvek komplex mérlegelését. Ezt az értékalapú döntéshozatalt egy algoritmus nem képes elvégezni. Ügyvédi pályafutásom során még nem találkoztam két teljesen egyforma esettel. Még egy egyszerűnek tűnő szerződés vagy “tuti biztos követelés” is tele van egyedi körülményekkel,  nem megfelelő dokumentáltsággal és más előre nem kalkulálható emberi tényezőkkel. Az MI azonban csak a rendelkezésére álló adathalmazból képes mintákat felismerni és ismételni, utánozni. Nem tudja értelmezni az emberek helyzetének egyedi árnyalatait, nem tudja rendszerben értékelni az ügy minden körülményét, nem tudja az érdekeket mérlegelni és ami a legfontosabb: nem képes innovatív megoldási javaslatokat tenni, hiszen csak mintákat tud utánozni. Egy ügyvédtől azonban ezzel szemben minden esetben elvárható, hogy az ügyeket egyedileg, annak összes körülményét figyelembe véve vizsgáljon meg és adjon tanácsot. 

 

A kérdezés művészete: Ön nem tudja, hogy mit nem tud

Gyakran halljuk, hogy „kérdezni is tudni kell”. Ez az MI esetében hatványozottan igaz. Egy laikus, aki ChatGPT-nek jogi kérdések feltételével próbálkozik nem ismeri az ügy szempontjából releváns összes jogi tényezőt. Emiatt a kérdései (szaknyelven: promptjai) óhatatlanul általánosak lesznek, amire az MI is csak általános, felszínes válaszokat fog adni. Egy szakember azonban tudja, hogy egy adott helyzetben mik a kritikus pontok, releváns körülmények és azok hogyan illeszkednek a jogrendszerbe. Ebből következően fel fog tudni tenni olyan specifikus kérdéseket, amelyek minimalizálják a tévedések és pontatlanságok esélyét. Ami azonban még ennél is fontosabb: az ügyvéd felismeri, ha egy válasz hibás vagy pontatlan. Egy nem jogász szakember laikusként ezt nem fogja észrevenni. Elfogadja a kapott információt és téves úton indulhat el a “megoldás” felé. 

 

Felelősség és adatvédelem

Tegyük fel a legfontosabb gyakorlati kérdést: mi történik, ha az MI rossz tanácsot ad, és Önnek ebből kára származik? Ki lesz érte a felelős? A szoftver fejlesztője? A chatbot maga? A gyakorlatban inkább senki. Az MI jogi kockázatok egyik legnagyobbika a felelősség teljes hiánya. Ezzel szemben az ügyvédek jogszabályban előírt szakmai felelősségbiztosítással rendelkeznek és anyagi, valamint etikai felelősséggel tartoznak a tanácsaikért. 

Emellett nem lehet megfeledkezni az ügyvédi titoktartásról sem. Amit Ön egy ügyvédnek elmond, azt szigorú titoktartási kötelezettség védi. Amit azonban beír egy online chatbotba, annak az adatbiztonsági sorsa bizonytalan, sőt adatai igen nagy eséllyel felhasználásra kerülnek majd az adott modell továbbfejlesztésére irányuló tanító adatként.

 

Mire jó akkor mégis az MI a jogban?

Bár jogi tanácsadásra kategorikusan nem javaslom, az MI korlátozottan lehet eszköz még a laikusok számára is. Segíthet például egy hosszú, nyilvános dokumentum (pl. egy általános szerződési feltétel) gyors összefoglalásában vagy abban releváns részek megkeresésében. Segíthet az MI továbbá abban, hogy beazonosítsa nagyjából milyen jogterületet érint az Ön problémája (szerződési jog, szavatosság, öröklési jog stb). Ez segíthet Önnek megtalálni a megfelelő szakembert.

 

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Az a kérdés, hogy válasszunk-e az ügyvéd vagy ChatGPT között, valójában ma még nem kérdés. A mesterséges intelligencia egy lenyűgöző eszköz, de a jogi tanácsadás egy sokkal összetettebb, felelősségteljes, emberközpontú és precíz szakma, amelyet jelenleg még nem lehet algoritmusokra bízni.

Tehát mikor érdemes ügyvédhez fordulni? A válasz álláspontom szerint egyszerű: amint jogi jellegű kérdése vagy problémája merül fel. A szakszerű, személyre szabott tanács nem luxus, hanem a jogbiztonság és a sikeres ügyintézés alapfeltétele. Egy olyan országban, ahol hetente több száz oldalon jelennek meg az új jogszabályok, még szakemberek számára is óriási kihívást jelent a jog útvesztőjében való eligazodás. Laikusok számára sajnálatos módon ez gyakorlatilag lehetetlen, ahogyan az MI rendszerek számára is, hiszen azok pedig nem erre lettek kitalálva. Azt javaslom, hogy ne kockáztasson egy gép által generált, bizonytalan válasszal, bízza magát egy szakemberre.

 

Dr. Molnár Gergely Péter ügyvéd
2025.06.13.