+36302255528
1037 Budapest, Csillaghegyi út 13.
Biztosan hallott már rémtörténeteket éveken át elhúzódó, költséges és minden érintett számára megterhelő perekről. A magyar jogalkotó egy új, gyorsított eljárással kecsegtet: 2025. augusztus 19-én hatályba lép a Polgári perrendtartás (Pp.) módosítása, amely – többek között – bevezeti az egyszerűsített polgári per intézményét. A cél a peres eljárások felgyorsítása, ami elsőre vonzó lehetőségnek tűnhet, azonban a gyorsaságért komoly árat kell fizetni, álláspontom szerint talán túl komolyat is.
Cikkemben bemutatom az új szabályozás legfontosabb elemeit és rávilágítok azokra a rejtett kockázatokra és veszélyekre is, amelyekkel mindenképpen tisztában kell lennie, mielőtt ezt az utat választaná.
A jogalkotó szándéka egyértelmű: egy olyan eljárásrend létrehozása, amely a hagyományos pereskedésnél lényegesen gyorsabb és hatékonyabb. Az egyszerűsített polgári perben a bíróság soron kívül jár el és az általános intézkedési kötelezettségének határideje mindössze nyolc nap. Lássuk, milyen feltételekkel és milyen kompromisszumok árán érhető el ez a gyorsaság.
Az egyszerűsített polgári per szabályainak alkalmazására nem automatikusan, hanem kizárólag a felek közös megegyezésén alapuló, írásba foglalt szerződéses kikötés alapján kerülhet sor. Fontos kiemelni, hogy a jogalkotó bizonyos, különösen érzékeny jogvitákat kivont ezen eljárás hatálya alól. Így nincs helye egyszerűsített pernek személyi állapotot, fogyasztói jogviszonyt, valamint a törvény által nevesített egyéb, például sajtó-helyreigazítási vagy képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jogok érvényesítésével kapcsolatos jogvitákban.
Az eljárás gyorsításának ára a perjogi garanciák és a rugalmasság jelentős korlátozása. A legfontosabb szabályok a következők:
A perek felgyorsításának igénye nem új keletű sem a magyar, sem az európai joggyakorlatban. A gyakran indokolatlanul elhúzódó eljárások komoly anyagi és lelki terhet rónak a felekre. Az európai és korábbi magyar jogalkotói gyakorlat azonban általában az úgynevezett “bagatell” perekre, tehát a kisebb pertárgyértékű ügyekre dolgozott ki egyszerűsítő, gyorsító szabályokat, ahol a pervesztesség anyagi kockázata csekély.
A most bevezetett magyar szabályozás ezzel szemben nem kötődik értékhatárhoz. Ez azt jelenti, hogy a felek egy több százmilliós vagy akár milliárdos szerződéses jogvitára is kiköthetik ezt az eljárásrendet. Kicsit olyan ez álláspontom szerint, mint a gyorsétterem és a minőségi vendéglő közötti különbség. Lehet, hogy a gyorsétteremben hamarabb kapunk ételt, de biztosan az az a táplálék, amire a szervezetünknek szüksége volt? A perjog évszázados fejlődésének eredményeként épültek be az eljárásokba azok a garanciális szabályok – a tény- és jogállítások, valamint bizonyítékok előterjesztésének lehetősége, adott esetben ezek megváltoztatása, a tárgyalás tartása, a jogorvoslatok rendszere –, amelyeket ez az új eljárás a gyorsaság oltárán teljes egészében feláldoz.
Ez az eljárás nem tűri a hibát. Mivel a keresetlevelet és az ellenkérelmet utólag nem lehet módosítani és szóbeli tárgyalásra sincs lehetőség, az első beadványoknak tökéletesnek kell lenniük. Ha a jogi képviselő nem tárja fel a tényállást teljeskörűen, és az alperesi ellenkérelemből derül ki egy olyan releváns tény, amely az ügy megítélését alapjaiban változtatná meg, nincs lehetőség a korrekcióra. Ez óriási, a gyakorlatban nehezen vállalható felelősséget ró a peres felekre és különösen a jogi képviselőikre.
Bár a törvény biztosít egy elvi lehetőséget a rendes eljárásra való áttérésre az első iratváltást követően, azonban ehhez mindkét fél együttes kérelme szükséges. Meglátásom szerint ritkán fog előfordulni, hogy ez mindkét félnek érdekében álljon. Az a fél, aki az írásbeli szakasz alapján a perben jobb pozícióban érzi magát, aligha fog hozzájárulni egy lassabb, több lehetőséget biztosító eljárásra való áttéréshez.
A fentiekre tekintettel ügyfeleimnek ezt a pertípust alapvetően nem fogom javasolni. A kockázatok – a garanciális szabályok hiánya, a hibázás lehetőségének kizárása, a rendkívül korlátozott jogorvoslat – véleményem szerint messze felülmúlják a gyorsaságból származó előnyöket.
Amennyiben bárki mégis ragaszkodik az egyszerűsített per kikötéséhez, azt javaslom, hogy a szerződésben rögzítsenek egy mindkét fél számára elfogadható értékhatárt. Például kiköthetik, hogy ezt az eljárásrendet csak egy bizonyos követelés-értékig, mondjuk egy-két millió forintig alkalmazzák. Olyan összegig, amelynek esetleges elvesztése nem okoz életbevágó anyagi károsodást. Nagy értékű, összetett jogi megítélésű szerződések esetén azonban kifejezetten ellenjavallt az egyszerűsített perre vonatkozó kikötés alkalmazása.
A perek gyorsítása csábító lehetőség, de a gyorsaság oltárán itt az Ön jogait védő eljárási garanciákat áldozta fel a jogalkotó. Mielőtt ilyen tartalmú szerződést írna alá, feltétlenül kérje ki egy ügyvéd tanácsát a lehetséges következmények teljeskörű mérlegelése érdekében.
Amennyiben Önnek szerződéskötéssel vagy peres eljárással kapcsolatos kérdései vannak, és egy megbízható, az Ön érdekeit maximálisan képviselő jogi partnerre van szüksége, kérem, keressen bizalommal a weboldalon található elérhetőségeken keresztül. Személyre szabott tanácsadással állok rendelkezésére, hogy a legjobb döntést hozhassa meg. Minden megkeresésre 24 órán belül válaszolunk.
Dr. Molnár Gergely Péter
2025.06.30.
Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamara (www.bpugyvedikamara.hu) nyilvántartásába bejegyzett dr. Molnár Gergely Péter ügyvéd (KASZ: 36081242) tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amelyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt megtekinthetők a Magyar Ügyvédi Kamara (www.magyarugyvedikamara.hu) honlapján.