Online bírósági tárgyalások 2026-tól: új szabályok a polgári és büntető eljárásokban

A magyar jogrendszer egy érdekes változás előtt áll: 2026. január 1-jével a polgári perrendtartás módosítása bevezeti a bírósági tárgyalások online nyilvánosságának lehetőségét. 2026-tól bárki egy számítógép elől, internet hozzáféréssel, bárhonnan becsatlakozhat hallgatóságként a bírósági tárgyalásokra. Ez az újítás nem csak a polgári, de a büntető eljárásokat is egyaránt érinti, hiszen a büntető eljárási törvény is a jelen cikkben bemutatott szabályokhoz hasonlóan változik. Az alábbiakban bemutatom ezen új szabályozás fontosabb részleteit. 

Jogszabályi háttér

Az online kapcsolatot az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által működtetett informatikai rendszer biztosítja. A részvétel nem automatikus, feltétele a DÁP törvény szerinti elektronikus azonosítás (eAzonosítás, de nem csak digitális állampolgárok lehetnek hallgatók). Ez garantálja, hogy minden online hallgató személyazonossága megállapítható legyen. Egy tárgyaláson legfeljebb az első száz sikeresen regisztrált nagykorú személy vehet részt, akiknek a regisztráció során el kell fogadniuk a részvételi és adatkezelési szabályokat.

A jogi vagy államtudományi karok hallgatói, oktatói és kutatói elsőbbségi regisztrációs jogot kapnak, amennyiben tanulmányi vagy kutatási céllal kívánnak részt venni a tárgyaláson. 

A rendszer legérzékenyebb (és legvitatottabb) pontja a visszaélések megelőzése. A törvény e tekintetben több szintű védelmet épített be:

• Az online hallgatóság a tárgyalásról semmilyen formában nem készíthet felvételt, és a közvetítéshez való hozzáférést másnak nem biztosíthatja. A szabályszegőket a törvény büntető- és polgári jogi felelősségre vonással sújtja.
• A perben részt vevő felek, tanúk vagy más érdekeltek a tárgyalás elején kérhetik, hogy a bíróság számukra tegye megismerhetővé az online regisztrált személyek nevét és arcképmását. Amennyiben egy peres fél az ellenőrzést követően valószínűsíti, hogy egy online résztvevő jelenléte jogszabályba ütközik (a legtipikusabb eset, ha egy jövőbeni tanúról van szó), a bíróságnak meg kell vizsgálnia a helyzetet, és döntést kell hoznia az érintett személy kizárásáról.
• A bíróság már a tárgyalás kitűzésekor dönthet úgy, hogy az adott ügyben egyáltalán nem engedélyezi az online hallgatóság részvételét, ha a per bonyolultsága vagy a résztvevők nagy száma miatt az online részvétel feltételeinek ellenőrzése a tárgyalás időszerű lefolytatását veszélyeztetné.

Várható hatások, vélemények

Az új szabályozás kétségtelenül egy érdekes változást hoz a perek világába, amelynek hatásait egyelőre nehéz megbecsülni. A magyar jogrendszer, a jogállami garanciák egyik alappilléreként régóta biztosítja a bírósági tárgyalások nyilvánosságát. Ez azt jelenti, hogy – kevés kivételtől eltekintve – eddig is bárki bemehetett egy bírósági tárgyalóterembe és hallgatóságként végigkövethette az eljárást. A nyilvánosság kizárására eddig is csak szűk körben kerülhetett sor. Ez az alapelv a jövőben sem változik. A változás abban áll, hogy 2026-tól a “nyilvánosság” már nem csak fizikai jelenlétet jelent, hanem online jelenlétet is.

Kétségtelen, hogy a bíróságok működésének átláthatóságára vonatkozó elv a gyakorlatban ezzel az változással kiteljesedik, ugyanakkor álláspontom szerint a polgári perekben a nagyközönség részéről nem igazán várható “robbanásszerű” érdeklődés. A devizahiteles pereket vagy egy-egy nagyobb nyilvánosságot kapott ügyet leszámítva eddig sem álltak tömegek sorba a polgári bíróságok előtt, hogy tárgyalásokat kívánnak hallgatni. Ezen ügyek jelentős része a laikus közönség számára nehezen követhető és egyáltalán nem látványos. Általában jogi képviselők folytatnak komplex jogszabály-értelmezési vitákat különböző tényhelyzetekről. Ezek a viták, bár a felek számára sorsdöntőek, a kívülálló számára sokszor száraz, elvont jogi érvelések sorozatának tűnnek és hiányzik belőlük az a drámai töltet, amely a szélesebb publikum figyelmét megragadhatná vagy amely néhány tárgyalótermi hollywoodi filmben látható. Így a polgári tárgyalások online nyilvánossága vélhetően elsősorban a szakmai közönség (joghallgatók, ügyvédek, kutatók) számára jelent majd valódi, mindennapi előnyt, könnyebbséget. 

Ezzel szemben a büntetőügyekben az online részvétel valamivel népszerűbb lehet. Egy büntetőeljárás természeténél fogva magában hordozza a drámát: bűn és bűnhődés kérdéséről van szó. Ezek az elemek sokkal inkább megragadják a közvélemény fantáziáját, így várható, hogy egy-egy nagyobb sajtóvisszhangot kapó bűnügy tárgyalását sokan szeretnék majd online követni. Itt válhat az átláthatóság valódi társadalmi kontrollá.

Ugyanakkor a rendszer kockázatai mind polgári, mind büntető ügyekben jelentősek. A tanúk befolyásolásának veszélye egy kiemelt figyelmet kapó ügyben hatványozottan fennáll. Az a lehetőség, hogy egy jövőbeli tanú otthonról, kényelmesen felkészüljön a korábban elhangzott vallomásokból, súlyosan veszélyzteti az igazság felderítésére irányuló bizonyítási eljárást. Noha a felvételkészítés tilos, technikailag szinte lehetetlen megakadályozni, hogy valaki a képernyőjéről egy másik eszközzel felvételt készítsen. Továbbá egy nyilvános tárgyaláson is elhangozhatnak érzékeny üzleti adatok vagy magánéleti részletek, amelyeknek az ellenőrizetlen terjedése komoly károkat okozhat. Ezekre tehát a jogalkalmazóknak a jövőben hatványozottan oda kell majd figyelnie az eljárások során. 

A magyar polgári joggyakorlattól hagyományosan távol áll a színpadias pereskedés. Ezzel szemben az amerikai jogrendszert, részben az esküdtszék, részben pedig a jelentős méretű hallgatóság jelenléte miatt gyakran jellemzi a közönségnek szóló teátrálisabb stílus. A perbeli szereplők – bírók és ügyvédek – viselkedését azonban óhatatlanul befolyásolja, ha tudják, hogy hallgatóság figyeli őket. Felmerül a kérdés, hogy az online hallgatóság állandó jelenléte meghozhatja-e ezt a változást a magyar tárgyalótermekben is? Elképzelhető, hogy a jövőben a jogi képviselők a szigorúan vett jogi érvelés mellett nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a meggyőző (színapdias?) előadásmódra, hogy ne csak a bíróságot, hanem a láthatatlan online közönséget is megnyerjék.

Az online tárgyalási nyilvánosság bevezetése kétségtelenül a magyar igazságszolgáltatás digitalizációjának egyik fontos mérföldköve. Egy modern, a 21. század elvárásainak megfelelő, nyitott és átlátható jogállamtól nem teljesen életidegen ez a döntés. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a jogalkalmazó bíróságok a gyakorlatban a lehető legkörültekintőbben éljenek a törvény által biztosított garanciális szabályokkal, hogy az új lehetőségek mellett a potenciális kockázatokat is hatékonyan kezeljék.

Amennyiben Ön polgári peres eljárásban érintett és kérdései merülnek fel az ügyével kapcsolatban vagy ha jogi képviseletre van szüksége, kérem, ne habozzon felvenni a kapcsolatot irodámmal a weboldalon található elérhetőségeken. Az időben történő jogi konzultáció kulcsfontosságú lehet jogai védelmében és egy sikeres eljárás megalapozásában.

Dr. Molnár Gergely Péter

2025.07.11.

+36302255528

gergely@drmgp.hu