Tanú meghallgatása Skype vagy Zoom rendszerén keresztül? Hamarosan lehetséges!

Azon magyarországi eljárásokban, amelyeknek háttérszabálya a Polgári perrendtartásról szóló 2016. CXXX. Törvény (a továbbiakban: „Pp.”), hamarosan remélhetőleg egy igen hasznos változást alkalmazhatunk.

A Pp. számára nem új intézmény az, hogy a perbeli személyeket (fél, tanú, szakértő stb.) ún. „elektronikus hírközlő hálózat” útján hallgasson meg a bíróság. Eddig azonban az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz a helyiséget kizárólag a bíróság vagy olyan szerv biztosíthatta, amely az elektronikus hírközlő hálózat működésének és a meghallgatás lefolytatása egyéb körülményeinek biztosításához szükséges feltételekkel rendelkezik. Nem volt mód arra tehát, hogy ún. „egyszerűsített telekommunikációs eszköz” (pl. Skype, Zoom, Teams videóhívás) igénybevételével hallgasson meg az eljáró szerv perbeli személyeket.

Korábban amennyiben külföldön élő személyt kívánt valamelyik fél a perben tanúként meghallgatni, akkor arra úgy lehetett sort keríteni, hogy

i) az illető Magyarországra utazott vagy

II) külföldi bíróság folytatta le a meghallgatást, az előre megadott kérdések szerint.

Mindez rendkívül nehézkes (néha gyakorlatilag kivitelezhetetlen) és időigényes folyamat volt, különösen, ha ez a folyamat EU-n kívüli országot érintett.

2024-ben az igazságügyi törvények módosítása nevet viselő salátatörvény(javaslat) egyik pontjában a szemfülesek egy Pp. módosítást fedezhettek fel, amely a következőket tartalmazta:

“A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény XLVII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

161. Elektronikus hírközlő hálózat útján történő egyszerűsített telekommunikációs jelenlét

627/A. § [Az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét elrendelése]

(1) Ha az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás elrendelésének az e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy a meghallgatás akként is lefolytatható, hogy

1. a) a meghallgatáshoz a helyiséget nem a bíróság vagy egyéb – az elektronikus hírközlő hálózat működésének és a meghallgatás lefolytatása egyéb körülményeinek biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező – szerv bocsátja rendelkezésre, és

624. b) a meghallgatás helyszínén elegendő, ha csak a 624. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy van jelen, a bíróság elrendelheti, hogy a meghallgatásra a 624. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a rendelkezésére álló eszközt használja (a továbbiakban: egyszerűsített telekommunikációs jelenlét).

(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a 622-627. § rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény kitűzött helyszíne és a meghallgatás helyszíne között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító eszköz biztosítja.

(4) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlétet a bíróság – az egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel meghallgatásra kerülő személy előzetes hozzájárulásának beszerzését követően – végzéssel rendeli el. 

627/B. § [Az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján történő meghallgatás lefolytatása]

(1) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a meghallgatás helyszínéül szolgáló helyiségben (a továbbiakban: meghallgatás helyisége) csak az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján meghallgatásra kerülő személy lehet jelen, továbbá olyan személy, akinek a jelenlétét törvény egyébként lehetővé, illetve kötelezővé teszi.

(2) Az eljárási cselekmény nem folytatható, ha

1. a) az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik a meghallgatásra kerülő személy
2. aa) személyazonosságával,
3. ab) eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével, vagy
4. ac) vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével

kapcsolatban, vagy

1. b) az elkülönített helyszínen olyan személy van jelen, akinek a jelenlétét törvény egyébként nem teszi lehetővé, illetve kötelezővé.

(3) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az elnök, illetve ha a személyes meghallgatást vagy a szemlét bírósági titkár folytatja le, a bírósági titkár meghatározhatja, hogy az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján meghallgatásra kerülő személy a rendelkezésére álló eszközzel milyen tevékenységet végezzen el annak érdekében, hogy az elnök, illetve ha a személyes meghallgatást vagy a szemlét bírósági titkár folytatja le, a bírósági titkár

1. a) láthassa
2. aa) a meghallgatás helyiségében a meghallgatott személyt és a meghallgatott személlyel

egyidejűleg ott-tartózkodó valamennyi személyt, valamint

1. ab) szükség esetén a meghallgatás helyiségének minden pontját, továbbá
2. b) ellenőrizhesse a (2) bekezdésben foglaltakat.

(4) A (3) bekezdés szerinti tevékenységek megtagadása vagy az ellenőrzésre alkalmatlan módon történő elvégzése esetén az eljárási cselekmény nem folytatható.”

Ez az új szabályozás nagyban megkönnyítheti a bírósági eljárásokat, különösen azokban az esetekben, amikor külföldön élő tanúk meghallgatására lesz szükség. Az egyszerűsített elektronikus hírközlő hálózatok használatával a perbeli személyek távolról is tehetnek vallomást, akár a saját szobájukból, a saját mobiltelefonjuk vagy számítógépük használatával anélkül tehát, hogy Magyarországra kellene utazniuk vagy meglehetősen idő- és költségigényes módon külföldi bíróság elé kellene fáradniuk. Ez az innováció nemcsak az eljárások gyorsítását, hanem a bírósági rendszer modernizálását is szolgálja, biztosítva a technológiai fejlődés előnyeit a jogi gyakorlatban.

A törvényjavaslat a cikk írásáig még nem került az országgyűlés elé terjesztésre, tehát egyelőre ezen szabályok a perekben még nem alkalmazhatók.

Megjegyzem, hogy a gyakorlatban a jövőben komoly kihívást fog a bíróságok és ügyvédek számára jelenteni az egyszerűsített hálózat másik oldalán meghallgatandó személyek tényleges azonosítása. A különböző kép- és hanggeneráló AI-k fejlődésével (ld. deepfake technológia) már egyre nehezebb megállapítanunk azt, hogy egy kamerán keresztül ténylegesen az a személy ül-e velünk szemben, akit meghallgatásra idéztünk. A gyakorlatban azt gondolom, hogy mind a bíróknak, mind az ügyvédeknek különösen kell majd figyelniük a nyilatkozatot tevő személyek előadásainak tartalmára, kérdéseiket is e szerint kell hozzájuk intézni és amennyiben a legkisebb jele is mutatkozik annak, hogy nem a meghallgatni kívánt személy áll a kamera túloldalán (pl.: nem tud egyértelmű személyes jellegű kérdésre válaszolni), akkor a meghallgatás lefolytatását azonnali megszakítani lesz szükséges.