+36302255528
1037 Budapest, Csillaghegyi út 13.
+36302255528
1037 Budapest, Csillaghegyi út 13.
Magyarországon a közbizalom növelése és a visszaélések elleni hatékony fellépés érdekében 2023-ban, a vonatkozó EU-s irányelveknek megfelelően egy új jogszabály került elfogadásra. A 2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról részletesen szabályozza a visszaélés-bejelentési rendszerek működését, különös tekintettel a foglalkoztatóknál létrehozandó belső rendszerekre és az ezen a területen közreműködő bejelentővédelmi ügyvédre.
A törvény elismeri a bejelentések jelentőségét a munkaadók és az állami szervek működésének jobbá tételében, és kiemelt figyelmet fordít a bejelentők védelmére. Ez a cikk a törvény II. és III. fejezetére koncentrálva mutatja be a belső visszaélés-bejelentési rendszer működését, a bejelentés lehetséges tárgyát és jogosultjait, valamint a bejelentővédelmi ügyvéd szerepét.
Kiknek kötelező belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni?
A törvény meghatározza azon foglalkoztatók körét, amelyek kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert kialakítani. Általános szabályként minden olyan foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztat, köteles belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony a törvény értelmében minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi, tehát nem csak a kifejezetten munkaviszonyban álló személyek számát szükséges vizsgálni.
Bizonyos speciális ágazatokban vagy tevékenységi körökben a létszámtól függetlenül is kötelező a rendszer létrehozása. Ezek közé tartoznak többek között:
Emellett a törvény azt is lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató akkor is létrehozzon belső visszaélés-bejelentési rendszert, ha erre jogszabály alapján nem lenne kötelezett.
Állami és önkormányzati szerveknél is kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása, amennyiben állami szerv, helyi önkormányzat, azok irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv, vagy az állam/önkormányzat tulajdonában lévő szervezet. Vannak azonban létszámhoz kötött kivételek és önkéntességi lehetőségek ebben a körben is, például 10 000 főnél kevesebb lakosú települések helyi önkormányzatai, vagy 50 főnél kevesebbet foglalkoztató, önkormányzati tulajdonú szervezetek ilyen kivételek közé tartoznak.
Milyen cselekmények vagy mulasztások jelenthetőek be?
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. Ez a törvény hatálya alá tartozó visszaélések széles körét lefedi. Ilyen esemény különösen, de nem kizárólagosan:
Ezen felül a törvény lehetőséget ad arra, hogy a foglalkoztató a munkavállalóira vonatkozóan a munka törvénykönyve szerinti magatartási szabályokat határozzon meg, amelyek megsértése is bejelenthető a belső rendszerben, amennyiben ezek a szabályok a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védik.
Ki lehet bejelentő a belső rendszerben?
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben a bejelentést tág kör teheti meg:
Mi történik egy bejelentéssel? A működtető kötelezettségei
A törvény részletesen szabályozza a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjének eljárását a bejelentés beérkezését követően. A bejelentés megtehető írásban vagy szóban (telefonon, hangüzenetküldő rendszeren vagy akár személyesen is).
1.lépés
Visszaigazolás: Az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül visszaigazolást kell küldeni a bejelentő számára. E visszaigazolásban általános tájékoztatást kell adni az eljárási és adatkezelési szabályokról.
2.lépés
Vizsgálat határideje: A bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc napon belül ki kell vizsgálni. Ez a határidő különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett meghosszabbítható, de a bejelentő tájékoztatásának határideje ebben az esetben sem haladhatja meg a három hónapot.
3.lépés
Kapcsolattartás és tényállás tisztázása: A működtető kapcsolatot tart a bejelentővel, és szükség esetén felhívhatja a bejelentést kiegészítésre, pontosításra vagy további információk rendelkezésre bocsátására.
4.lépés
Szóbeli bejelentés írásba foglalása/rögzítése: Szóbeli bejelentés esetén (beleértve a telefonos vagy személyes bejelentést) a működtetőnek azt írásba kell foglalnia vagy rögzítenie kell a bejelentő tájékoztatását és hozzájárulását követően. Az írásba foglalásról teljes és pontos jegyzőkönyv készül. A bejelentőt szóbeli bejelentéskor tájékoztatni kell a rosszhiszemű bejelentés következményeiről, az eljárási szabályokról, és arról, hogy személyazonosságát bizalmasan kezelik, ha az azonosításhoz szükséges adatokat megadja.
5.lépés
Vizsgálat mellőzése: A vizsgálat a törvényben rögzített esetekben mellőzhető. Ilyen esetek a következők:
6.lépés
Intézkedések: Ha a bejelentés alaposnak bizonyul, a működtetőnek értékelnie kell a körülmények helytállóságát, és meg kell hoznia a visszaélések orvoslására alkalmas intézkedéseket. Amennyiben büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, feljelentést kell tenni.
7.lépés
Bejelentő tájékoztatása: A vizsgálatról vagy annak mellőzéséről és indokáról, a vizsgálat eredményéről, valamint a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban kell tájékoztatni. A tájékoztatás mellőzhető, ha a bejelentő szóban megkapta azt és tudomásul vette.
+1
Adatkezelés és bizalmas kezelés: A rendszer keretében csak a bejelentő, az érintett személy és az információval rendelkező személyek bejelentéshez elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kezelhetők, kizárólag a vizsgálat céljából. Az e körbe nem tartozó személyes adatokat haladéktalanul törölni kell. A bejelentő személyes adatai – a rosszhiszemű, valótlan adatközlés kivételével, amikor is felelősségre vonás céljából átadhatóak az adatok az eljárásra jogosult szervnek – csak a vizsgálatra hatáskörrel rendelkező szervnek adhatók át, ha az jogosult kezelni vagy a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatait a vizsgálatot lefolytató személyek bizalmasan kezelik, és másokkal csak a vizsgálathoz szükséges mértékben oszthatják meg. Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az érintett személy tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő adatai nem tehetők megismerhetővé. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy az azonosító adatokhoz csak az arra jogosultak férjenek hozzá. A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor tájékoztatni kell a bejelentésről, jogairól és az adatkezelésről, biztosítva számára az álláspontja kifejtésének és bizonyítékok benyújtásának lehetőségét. A tájékoztatás indokolt esetben elhalasztható, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a vizsgálatot.
A bejelentőt a bejelentés jogszerű megtétele miatt nem érheti hátrány. Minden olyan hátrányos intézkedés, ami a bejelentés miatt történik (a rosszhiszemű bejelentés miatti intézkedések kivételével), jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. A törvény tételesen sorolja a hátrányos intézkedéseket, például felfüggesztés, felmondás, lefokozás, bércsökkentés, zaklatás, hátrányos megkülönböztetés, stb. Hatósági vagy bírósági eljárás során, ha a bejelentő bizonyítja a bejelentés jogszerűségét, vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedés a bejelentés miatt történt, és a hátrányos intézkedést hozónak kell bizonyítania az alapos indokot. A bejelentő nem tekinthető titoktartási kötelezettséget vagy információs korlátozást sértőnek és nem terheli felelősség, ha alapos okkal feltételezte, hogy a bejelentés szükséges volt a körülmények feltárásához. Nem terheli felelősség az információk megszerzéséért vagy hozzáféréséért sem, kivéve, ha bűncselekményt követett el.
A bejelentővédelmi ügyvéd szerepe
A törvény lehetővé teszi bizonyos jogi személyek számára – kivéve az állami szervek, helyi önkormányzatok és azok irányítása/felügyelete alatt álló költségvetési szervek – hogy bejelentővédelmi ügyvéddel kössenek megbízási szerződést a visszaélés-bejelentések fogadására és kezelésére. Ez egy fontos és álláspontom szerint hasznos opció a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére.
A bejelentővédelmi ügyvédnek függetlennek kell lennie a megbízótól. Nem köthető szerződés olyan jogi személlyel, amellyel az ügyvéd más jogviszonyban (megbízási, munkaviszony stb.) áll vagy állt az előző öt évben. Az ügyvéd e tevékenységével összefüggésben csak a megbízótól fogadhat el javadalmazást. Megbízása csak indokolással mondható fel, és a törvényes eljárása nem lehet alapja a felmondásnak vagy a díj megtagadásának.
A bejelentővédelmi ügyvéd konkrét feladatai a megbízási szerződés keretében:
Bejelentővédelmi ügyvéd megbízásának előnyei
A bejelentővédelmi ügyvéd megbízása álláspontom szerint számos előnnyel járhat a foglalkoztató számára, különösen a rendszer hatékony és jogszabályoknak megfelelő működtetése szempontjából. Az, hogy egy független jogi szakértő kezeli a bejelentéseket, növeli a rendszer hitelességét mind a bejelentők, mind a munkáltató szempontjából. Az ügyvéd jogi ismeretei biztosítják a bejelentések jogszabályi keretek közötti, szakszerű kezelését.
Az ügyvéd központi szerepet játszik a bejelentők adatainak védelmében is. Amikor a bejelentővédelmi ügyvéd továbbítja a bejelentést a megbízó felé, kivételezi a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatokat, és csak egy kivonatot küld meg, hacsak a bejelentő előzetesen, írásban hozzá nem járult személyes adatainak továbbításához. Ez a mechanizmus extra védelmi réteget biztosít a bejelentő személyazonosságának bizalmas kezelése szempontjából, és ösztönözheti a bejelentőket a rendszer használatára, mivel biztosabbak lehetnek abban, hogy személyüket nem hozzák automatikusan nyilvánosságra a belső vizsgálat során.
Amennyiben a bejelentés a megbízó vezető tisztségviselőjét érinti, a bejelentővédelmi ügyvéd közvetlenül köteles értesíteni a megbízó felügyelőbizottságát, könyvvizsgálóját, a legfőbb döntéshozó szervét vagy a tulajdonosi jogok gyakorlóját. Ez a speciális eljárás biztosítja, hogy a bejelentést ne ugyanaz a vezető vizsgálja, akinek a cselekményével összefügg.
Az ügyvédre vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi és felmondási szabályok, valamint az a kötelezettség, hogy a bejelentéseket és iratanyagukat elkülönítve kezelje, mind a megbízható, pártatlan és szakmailag magas szintű bejelentéskezelést szolgálják. Az elkülönített állami rendszerek működtetésével megbízott személyeknek is képzést kell kapniuk, ami alátámasztja a bejelentéskezeléshez szükséges specifikus tudás fontosságát. A bejelentővédelmi ügyvéd megbízása esetén a külső szervezetre is az ügyvédre vonatkozó pártatlansági és összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.
Összességében a bejelentővédelmi ügyvéd megbízása lehetővé teszi a foglalkoztatók számára, hogy egy független, képzett jogi szakértőre bízzák a bejelentések fogadását és előzetes kezelését. Ez nem csupán a jogszabályi kötelezettségek teljesítését segíti elő, hanem növeli a bejelentési rendszerbe vetett bizalmat a potenciális bejelentők részéről, és hozzájárul ahhoz, hogy a bejelentések alapján indított belső vizsgálatok pártatlanabbak és hatékonyabbak legyenek, miközben biztosítják a bejelentő személyazonosságának védelmét a törvényi keretek között.
Összegzés
A Panasztörvény átfogó keretet biztosít a belső visszaélés-bejelentési rendszerek működéséhez, számos foglalkoztató számára kötelezővé téve azok létrehozását a bejelentések hatékony kezelése és a bejelentők védelme érdekében.
A bejelentővédelmi ügyvéd opciója egy olyan szakértői és független csatornát kínál a bejelentések kezelésére, amely hozzájárulhat a rendszer eredményességéhez és a bejelentők bizalmának megerősítéséhez az adatok bizalmas kezelése és a pártatlan eljárás biztosítása révén.
Irodánk 250 főnél kevesebbet foglalkoztató szervezetek számára havi 30.000.- Ft-os bruttó áron vállalja a bejelentővédelmi ügyvédi feladatok ellátását. Szükség esetén segítünk a jogszabályi előírásoknak megfelelő szabályzatok, formanyomtatványok és adatkezelési tájékoztatók elkészítésében is. Az összetett szabályokra figyelemmel mindenképpen javaslom, hogy szakemberekre bízza vállalkozása ezen kötelezettségének ellátását, főleg, hogy mindezt igen kedvező áron megteheti.
Dr. Molnár Gergely Péter ügyvéd
A honlapon megjelenő minden információ/szakcikk tájékoztató jellegű, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak, nem használható egyedi ügyben adott jogi tanács vagy vélemény helyettesítéseként, és nem hoz létre ügyvéd-ügyfél viszonyt az üzemeltető ügyvéd és a honlap látogatója között.
Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamara (www.bpugyvedikamara.hu) nyilvántartásába bejegyzett dr. Molnár Gergely Péter ügyvéd (KASZ: 36081242) tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amelyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt megtekinthetők a Magyar Ügyvédi Kamara (www.magyarugyvedikamara.hu) honlapján.